Alba Regia főépítésze.
Nagy Gábor
- Szevasz.
Látom, Zséda-koncertet rendeztek nálunk. Nem kéne erről nekünk is tudnunk esetleg? Van ám itt egy kosárcsapat is és mégiscsak az az első! Fogalmad sincs, hány rendezvényt mondunk le, mert ütközik a csapat felkészülésével. – szúr le csípőből a Főnök, az Alba Regia SC örökös elnöke, Nagy Gábor.
Látom, Zséda-koncertet rendeztek nálunk. Nem kéne erről nekünk is tudnunk esetleg? Van ám itt egy kosárcsapat is és mégiscsak az az első! Fogalmad sincs, hány rendezvényt mondunk le, mert ütközik a csapat felkészülésével. – szúr le csípőből a Főnök, az Alba Regia SC örökös elnöke, Nagy Gábor.Én meg ötölök-hatolok. Van benne igazság, szó, mi szó. A pont ott van, hogy stílszerű legyek. De azért a rendezvényhelyszínek gazdái inkább mégiscsak örülni szoktak az efféle ötleteknek… Ráadásul tudnom kellett volna, hogy az első gondolat mindig a csapaté. Egy csapat, a gyűrű mind fölött!
Meg aztán, Nagy Gábor nem az az ember, akit mondjuk a száraz üzleti érdekekkel le lehetne venni a lábáról, és egyáltalán, aki bármikor is megjátszaná magát és kedélyeskedésre pazarolná energiáját.
Nála többet senki nem tett ezért a klubért, nélküle biztosan sehol nem lenne ez az egyesület, vagy ott lenne, ahol az Ikarus, a Videoton, de maximum ott, ahol a MÁV Előre. Mégis, inkább elismert, mint népszerű, bár nem is biztos, hogy vágyott valaha is ilyesmire. De most én itt veszem a bátorságot és lebuktatom. Akik ismerik, tudják, hogy az elnök nemcsak, hogy egyenes és korrekt ember, hanem ráadásul kissé mogorva álarca bizony még érző szívet is takar! Így aztán duplán indokolt is megkérdezni, hogy nem hiányzik-e neki a csapat közvetlen irányítása.
- Nem hiányzik a csapat közvetlen irányítása?
- Nem. Untig elég a tennivaló. Épp ideje volt három éve különválasztani a kosarasok és a klub irányítását. Nemcsak a többi szakosztály ügyes bajos dolgaival foglalkozom, hanem hozzám tartoznak az utánpótláscsapatok és az intézmény működtetése is. A férfi kosárlabda pedig jó kezekben van. Halm Rollandot magam szemeltem ki utódomul. Nem az a típus vagyok, aki felépít valamit és ripsz-ropsz távozik. Aztán látva, hogy összedőlt a ház, röhög a markába, hogy na tessék, csak visszasír mindenki. Nem tudom elképzelni, hogy az, amit 20 év alatt felépítettünk, egyszer csak ne működjön tovább. A felelősség fokozatosan került át Rollihoz, egy tudatos átadás-átvétel eredményeként. Illetve azért most is négyesben vitatjuk meg a legfontosabb döntéseket Minárovits Jánossal és a nestlés Tranker Lászlóval kiegészülve. Természetesen a játékos igazolásokba most sem szóltunk bele, ez a szóbeszédekkel ellentétben mindig is így volt ennél a klubnál.
- Milyenek a maiak, Elnök Úr?
- Az anyagiak behatárolják a lehetőségeket. Sokan nem is értik, mekkora hatalmas bravúr volt legyőzni azt a Paksot, aki negyedik centernek képes volt menet közben leigazolni egy Kevin Martint.
- Így igaz, de felmerül a kérdés: hol itt az igazság?! A Paks állami pénzből, mondhatni a mi pénzünkből dőzsöl, miközben nálunk meg vagy száz támogató dobja össze a büdzsét saját zsebből. Egyenlő verseny ez így?
- Miért, mit látni magunk körül? Általában van igazság az életben? Hát, nem nagyon. Aki jobban helyezkedik, az sajnos jobban érvényesül, és nem is kell messze menni példákért. De hagyjuk is ezt, mert partiban vagyunk bárkivel a mezőnyből, és amíg ez így van, addig minden szép és jó!
Más minőség
Öt forduló u
tán egyértelművé vált, ha jót akarunk, változtatni kell! Sorra elbuktuk a palánk alatti csatákat, márpedig lepattanók nélkül ez a szélvészgyors vágtákra, a rendezetlen védelem elleni rajtaütésekre termett csapat olyan volt, mint a versenyló, igába fogva.
tán egyértelművé vált, ha jót akarunk, változtatni kell! Sorra elbuktuk a palánk alatti csatákat, márpedig lepattanók nélkül ez a szélvészgyors vágtákra, a rendezetlen védelem elleni rajtaütésekre termett csapat olyan volt, mint a versenyló, igába fogva.Ráadásul nem csak az amúgy rokonszenves, a triplákat az egész csapatban legjobban dobó, csak éppen saját posztján, a palánk alatt gyámoltalan Luke Bonnerrel volt baj. A gyenge lepattanózás miatt nem jöttek a könnyű kosarak, a felállt védelem ellen pedig gyakran döcögött a játék. Igazság szerint az egy Simon Balázs kivételével szinte mindenki adós maradt az egyenletes, jó teljesítménnyel.
A hatodik meccsre befutott David Toya, akit jól ismertünk a körmendi aranykorból, de valójában senki nem tudhatta, mire képes, jó néhány év elteltével. Nos, a mindhárom mezőnyposzton otthonos játékos nem vesztegette drága idejét a pályán. Kb. két perc elég volt neki a beilleszkedéshez és azóta úgy játszik, mintha éveket húzott volna le ebben a csapatban. Kétmeccses átlaga 18 pont, 5 labdalopás, 3 gólpassz és ráadásként masszív védekezés. Rendben, két nem túl acélos csapattal szemben, de azért ez mégiscsak igen figyelemre méltó belépő!
A hatodik forduló után a klub megvált Bonnertől és bekövetkezett, amit kevesen hittek volna, a tékozló fiú, George Banks, visszatért Fehérvárra! Hagyjuk is, mik az előzmények, s ha már így alakult, adjuk meg a tiszta lappal (újra)kezdés esélyét az amerikainak! Annál is inkább, mert kevés nála képzettebb légiós pattogtatott nálunk. Ha most tisztességgel végigcsinálja a bajnokságot és benne is megvan a szándék a rossz emlékek feledtetésére, a csapat egyik megbecsült húzóembere lehet. Képességein semmi nem múlhat!
A többi pedig jórészt az edzéseken dől el. Ugyan jóformán elölről kell kezdeni mindent, de most már van miben reménykedni, játékosoknak és szurkolóknak egyaránt. A Toyával és Banks-szel megerősített csapatban nagy lehetőségek vannak, ez már egészen más minőség!
Szrecsko Szekulovics kezében most ismét nemes anyag van, számos taktikai variációs lehetőséggel, jó képességű játékosokkal. Első ránézésre a felújított Albacomp nincs messze a két évvel ezelőtt bajnokságot nyert Falco szintjétől és a mai magyar mezőnyben sem látni nála lényegesen erősebb csapatot.
Persze, ez csak a kirakat, arról még keveset tudunk, mi van hátul, a raktárban? Sok munkát kell még tenni ebbe a csapatba, és a játékosoknak is szinte mindent újra kell gondolniuk. Szerencsére a közepes rajt ellenére sincs veszve semmi, csak most már ideje magasabb sebességre kapcsolni. A decemberi rangadókon az Albacomp megmutathatja, hogy újra az esélyesek között kell számolni Fehérvár csapatával!
Mikor lesz elégedett Szrecsko?
- Mennyire elégedett csapata eddigi szereplésével? – tettem fel a kérdést Szrecsko Szekulovicsnak.- Szerintem jók vagyunk! – vágta rá az edző. – Különösen, ha a pozitívumokat, a csapatban meglévő lehetőségeket nézem, mert amin még dolgoznunk kell, az jobb, ha házon belül marad. Nyilván elégedettebb lennék, ha nyertünk volna Sopronban, mert akkor nagyjából ott tartanánk, ahol szeretném, de nincs semmi gond, nagyon az elején járunk még a bajnokságnak!
- Toya és Banks jött, Bonner ment – ezek szerint csalódott a centerben?
- Bonnerben jóval többet láttam, mint amit a mérkőzéseken nyújtott. Sajnos, a palánk alatt nem volt elég erős és határozott. Váltanunk kellett és ebből minden jel szerint nagyon jól jöttünk ki. Toya és Banks rutinos, nagyon képzett játékos, velük jelentősen erősödött a csapat. Több lepattanónk és szerzett labdánk lesz, és ezzel alapvetően máshogy játszunk, mint eddig. Azzal, hogy Toya három poszton is képes magas szintű teljesítményre, a rotációs lehetőségeink is kibővülnek.
- Az jó lesz, mert gyakran az volt a benyomásunk, hogy Simon Balázsra és Velibor Radovicsra olykor nagyon ráfért volna egy kis pihenés!
- Toya érkeztével ez is változni fog. Mint ahogy a palánk alatti játékunk is más lesz Banks-szel, hiszen ragyogóan egy-egyezik, bátran be lehet játszani neki a labdát, ha fogytán van a támadóidőnk. Eddig elég szűkös taktikai lehetőségeink voltak, most viszont rengeteg variációt játszhatunk.
- És mit vár a decemberi rangadóktól?
- Én kifejezetten optimista vagyok! Sok időnk ugyan nincs a részletek összehangolására, de napról napra jobbak leszünk, ahogy az új fiúk beilleszkednek a csapatba. Itthon mindenkit le kell győznünk, beleértve a két éllovast, a Paksot és a ZTE-t is. Mindhárom decemberi mérkőzésünket meg akarjuk nyerni! Ha sikerül, akkor kérdezze meg, hogy elégedett vagyok-e?!
Száz százalék
hogy előbb, vagy utóbb veszítenek.
- Mit lehet mondani arra, amit eddig műveltek? – kérdeztem a tízbőltizes Zete vezetőedzőjét.- Azt, hogy erőn felül teljesítettünk eddig. – jelentette ki Völgyi Péter. – Reméltem, hogy jók leszünk, mert sikerült együtt tartanunk a csapatot, de erre azért nem számíthattam.
- Szóval csak a táblázat alapján magaslik ki utcahosszal a ZTE és a Paks a mezőnyből?
- Nem lehet minket a Pakssal egy kalap alá venni. Nézd csak meg, nálunk saját nevelésű fiatalok ülnek a kispadon, ott meg csupa válogatott és légiós, Gulyások meg Kevin Martinok.
- Hova sorolod nehézsége alapján a szombati rangadót?
- A Szolnok, vagy a Kecskemét sem volt gyerekjáték, de egyértelműen ez lesz az eddigi leghúzósabb meccsünk. A Körmend, amikor találkoztunk vele, még nem az a Körmend volt, aki ma lenne az ellenfél. Igaz, az Albacomppal meg a bajnokság elején lett volna jó találkozni… De a Paks elleni bravúrjuk dacára is bízom abban, hogy nem szakad meg a szériánk, és szurkolóink segítségével nyerni tudunk Fehérváron is.
- Áruld már el, mennyien vannak a hazai meccseiteken? Azt mondtad, hogy telt ház volt legutóbb, a Sport meg 2000 nézőről ír. Emlékszem, anno a nagy Zete meccseken meg állítólag 6 ezren voltak.
- A szolnoki szektort leszámítva telt ház volt, és ez úgy tudom, 3 ezer nézőt jelent. De a lényeg az, hogy újra kosárlabda láz van Zalaegerszegen, és ez hatalmas erőt ad nekünk!
- Érdekes, hogy hasonló a szitu nálatok, mint amit Pécsen élhettél meg, amikor Ivkovics állt a hátad mögött. Most Patonay a másodedződ. Én őszintén szólva csodálom, hogy működőképes egy ilyen felállás, és ezzel együtt minden elismerésem a tiéd.
- Nincs ezen mit csodálni, ők is, én is csapatjátékosok vagyunk. Sztoléval nem volt nehéz együtt dolgozni, Putesz pedig óriási segítség a meccselésben is, hihetetlenül hasznos észrevételei vannak. A sikereink titka is az, hogy egységesek vagyunk, és a pályán kívül is megértjük egymást, beleértve játékosokat és edzőket is.
SIMI: egyenletesen a legjobb!
Simon Balázs az a játékosunk, aki maradéktalanul dicsérhető az eddigiek alapján. Nemcsak összességében, hanem minden egyes meccsen, kivétel nélkül átlagon felüli produkcióval rukkolt elő Simi, és ez nagyon nagy dolog!- Minek köszönhető az eddigi remeklésed? - kérdeztük az Albacomp csapatkapitányát.
- Jót tett a pihenés! Az az igazság, hogy tavaly életemben először éreztem úgy, hogy sok volt a kosárlabdából. Kissé fásult voltam a bajnokság végén, nem mindig mentem örömmel edzeni és ez bizony kihatott a teljesítményemre is. Emiatt hagytam ki a válogatott nyári edzőtáborát, és utólag is úgy érzem, hogy akkor ez volt a helyes döntés.
- Picit az irányító, és a kapitány is felelőssé tehető azért, hogy tavaly mintha széthullott volna a csapat a bajnokság végére!
- Nem vitatom, bár persze más tényezők is szerepet játszottak abban, hogy a tavalyi bajnokesélyes csapat nem váltotta be a reményeket.
- Idén viszont nem elsősorban a csapatszellemmel volt a gond. Hogy éltétek meg a változásokat?
- Örülünk neki, hogy két remek játékossal gyarapodtunk. Azt meg, hogy Scotty elmegy, sajnos tudomásul kell vennünk, profi kosárlabdázóként már sokan kerültünk hasonló helyzetbe. Amennyire tudunk, segítünk George-nak és Davidnek a beilleszkedésben.
- Igaz a pletyka, hogy Banks magának való fickó, aki senkihez nem szól egy kukkot sem?
- Nem! Nem egy szószátyár típus, OK, de barátságos ember, kellemes társaság! Ja, és mindamellett remek játékos is.
- Szóval: végül mégiscsak bajnokok leszünk?
- Óvatosabb vagyok annál, hogy ilyet mondjak, de megerősödtünk, az biztos! A hátralévő őszi meccsek sorsdöntőek lesznek az egész alapszakasz végeredménye szempontjából. Itthon mindenkit le kell győznünk!
Kérjük a közönség támogatását is, nagy szükségünk lesz rájuk a hátralévő meccseken!
